Olyan meleg van a hegyekben is, hogy kihalhat a karsztvipera
A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze – figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely pontokba szedve mutatja be, mi minden változott rossz irányba.
Az idei tél volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta európai klímakutatók szerint.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
Még egy okot találtak a kutatók, miért kell megállítani a klímaváltozást: rengeteg homokos tengerpart tűnhet el miatta.
Az emberi tevékenység volt a legjelentősebb befolyásoló tényezője az ázsiai porviharnak kétezer évvel ezelőtt is – állapították meg kínai kutatók, akik a Nature Communications című folyóiratban publikálták eredményeiket.
Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.
A NASA tudósai több mint 400 alkalommal repültek el az Északi-sark felett, hogy megnézzék, hol szivárog a metán a talajból. A helyzet egyáltalán nem jó.
Drámaian csökkent az állszíjas pingvinek száma az Antarktiszon, egyes kolóniákhoz akár 77 százalékkal is kevesebb madár tartozik, mint az 1970-es években végzett utolsó felmérés szerint.
A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.
A légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték a világ több városai és régiója felett a koronavírus-járvány miatti intézkedések nyomán.
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra.
Gyorsan gyengül a trópusi erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport mintegy 300 ezer fa harminc éven át történő figyelemmel kísérése nyomán.
Kevesebb tömény szeszt, ugyanakkor több bort ittak az oroszok, sokkal kevesebben haltak meg alkoholmérgezésben. Az ok abban keresendő, hogy Oroszországban az átlagosnál nyolc fokkal melegebb volt a tél.
A szokatlanul meleg óceánvíz miatt csaknem félmillió étikagyló "főtt meg élve" Új-Zéland partjainál. A kutatók szerint a jelenség a klímaváltozással állhat összefüggésben.
Négyszeresére nőhet az extrémmeleg napok száma az északi féltekén az évszázad végére még akkor is, ha sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait – állapította meg egy új tanulmány.